Febr. 22-én Baróton az Erdélyi Civil Társadalomért Tömörülés tartott civil fórumot. Krizbai Imre református lelkész elmondotta, e találkozóra azért volt szükség, mert jelenleg mindenki szenved a politikai szféra és a választók közötti viszony rendezetlensége miatt. Az emberek úgy érzik, az RMDSZ mai vezetősége nem őket szolgálja, hanem saját érdekeiket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint a legfontosabb tennivaló a nemzeti tanács létrehozása. Nézeteinek alátámasztására a délvidéki magyarok sorsával vont párhuzamot. Ott megvalósult a területi kormány, a közösségi és nemzeti tanács, de valójában már súlya nincs. Az RMDSZ-szel kapcsolatosan kifejtette: az volt a hibás elképzelés, hogy egy érdekvédelmi szervezet képes minden irányzatot ernyője alá vonni. Szász magyarországi példára polgári körök és ezek egyesületének létrehozását támogatja. Az egyesületnek nevet is javasolt: Magyarok Uniója Mozgalom. A felszólalók elítélték Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójának megvonását. Végezetül állásfoglalást fogalmaztak meg. Elítélik a Tőkés László ellen folytatott hadjáratot, támogatják az egyházkerületi közgyűlésen hozott határozatokat, javasolják egy nemzeti gyűlés összehívását az agyagfalvi rétre. /Hecser László: Civil fórum Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./ Baróton a jelenlevők a Magyar Nemzeti Tanács és az önálló Székely Fejlesztési Régió létrehozását szorgalmazták. Szász Jenő kijelentette: "Székelyföldön autonómia akkor lesz, amikor mi akarjuk.". /Benedek Márta: Polgári kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2003. június 4.
A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. szeptember 19.
Makovecz Imre Vargyasra látogatott, felmérte az általa tervezett templom építésének menetét és minőségét, s átnyújtotta a Makona Egyesülés tagjainak hatvanmillió lejt meghaladó pénzadományát. Örömmel állapította meg, hogy az építők jó munkát végeztek.Sajnálattal hallotta, hogy a tervet központi pénzből sehonnan sem támogatják, pedig a feltárásra váró XI. és XIV. századi templomok romjai olyan értéket képviselnek, amit meg kellene óvniuk. A vargyasi református templom 1992-ben vált hasznavehetetlenné, és a 125 lelkes erdővidéki közösség újabb istenháza építését határozta el. Makovecz Imre vállalta el díjmentesen a tervek elkészítését. Az alapkövet Csiha Kálmán püspök szolgálatával 1997. május 31-én tették le. Azóta a pénzhiány miatt többször leállt a munka. /Hecser László: Vargyason járt Makovecz Imre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2003. szeptember 22.
Szept. 20-án Baróton az unitárus templomban rendezett Erdővidéki Regionális Tudományos Konferencia az egyik főszervező, Fehér János beszédével vette kezdetét. A negyedéves történelem-művészettörténelem szakot végző egyetemista kifejtette: szándékuk szerint egyrészt a fiatal erdővidéki értelmiségnek kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt felmérni, hogy a régiószinten kb. 150 főnyire tehető egyetemista igényeli-e érdekeiket védő diákszövetség létrehozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos szólt a jelenlevőkhöz. Dr. Demeter János védnök a konferencia megtartó erejét emelte ki. Dimény János, a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola igazgatója, az egyetemi lépcsőig vezető elemi és középfokú oktatás jelentőségéről szólt. A konferencia megmutatta, hogy az egyetemisták igénylik a diákszövetség létrehozását és működtetését. /Hecser László: Lesz értelmisége a Székelyföldnek (Regionális tudományos konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2004. június 1.
Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2004. szeptember 20.
Befejeződött Barót első írásos említése emlékére rendezett háromnapos ünnepség. Fellépett a nagybaconi fúvószenekar, a vallásos beatzenét játszó Baki csoport (tagjai a baróti katolikus egyház ifjai), a Csipike bábcsoport, majd a Mozaik moderntánc-csoport. Bemutatták Veszely Károly A baróti plébánia, valamint Benkő József Filius Posthumus című, nemrég hasonmás kiadásban megjelentetett kötetét. A Kájoni Consort régizene-együttes hangulatos előadást tartott, volt utcabál is. Az ünnepség utolsó napja a néptáncosoké volt, fellépett az olaszteleki ifjúsági néptánccsoport, a Pásztortűz (Nagybacon), a Tulipán (baróti Tanulók Klubja), a Forrás (Bölön), az Erdővidék és Bene Erika, az Őrkő (sepsiszentgyörgyi romák) és a Csudálókő (Vargyas). Ezután a Háromszék Táncegyüttes egyórás előadása következett. /Hecser László: Sikeres Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ Demeter László baróti történész Veszely több mint 130 éve megírt könyvét a legteljesebb Barót-monográfiaként jellemezte, mely demográfiai és családtörténeti szempontból is fontos. Benkő József Filius Posthumus 1771-ben írt, de nyomtatásban még meg nem jelent munkáját Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyetemi tanára, az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek szerkesztője és Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész az első korszerű egyháztörténeti munkák közé sorolta. /(hecser): Szép könyvek szép szavai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2005. február 26.
Vargyas község február 25-én tartott ülésén elfogadta, hogy április 10-ére népszavazást írt ki autonómiaügyben. Az RMDSZ kötelékében mandátumot szerzettek közül Soós Béla, Dimény Ferenc és Török Imre támogatta, Borbáth Tibor és Tóth Péter pedig a határozattervezet ellen szavazott. /Hecser László: Vargyas népszavazást ír ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2005. július 11.
A hagyományőrző néptánctalálkozót együtt tartották a Vargyas Napokkal. Testvértelepülésük, az anyaországi Pápakovácsi önkormányzata a decemberi népszavazás sikertelenségének ellensúlyozásaképpen Vargyas község minden lakóját tiszteletbeli polgárának fogadta. A július 9-i hagyományőrző néptánctalálkozóra hat együttes jött el. A megjelentek betekinthettek Sütő Gábor, Máthé Ferenc Ilonka, Török Imre fafaragók műhelytitkaiba, megcsodálták Soós Emma bútorfestő és Veress Miklós festőművész munkáit. Július 10-én, vasárnap a program unitárius istentisztelettel vette kezdetét. Fellépett a pápakovácsi Turmix könnyűzene-együttes, este pedig a baróti Magic Club. Az est fénypontját a tábortűz és a tűzijáték jelentette. /Hecser László: Vargyas minden lakója Pápakovácsi tiszteletbeli polgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2005. szeptember 27.
,,Kegyetlenül meg lesz torolva a magyaroknak a múltban elkövetett minden gyilkossága és bűne… csak a halál és a vérontás jelenthetnek igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között; most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért. Végső megoldásként a magyarokat vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni Ázsiába” – mondotta Gavrila Olteanu, a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj parancsnoka 1944. szeptember 26-án. Szárazajta népe most a 61 esztendeje történt vérfürdőre és a tizenhárom, mártírhalált halt áldozatra emlékezett Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor így fogalmazott: ,,Sajnos, akadtak olyanok, akik odáig süllyedtek, hogy saját falustársaikat keverték bajba, vagy küldték a halálba. Mégis keresztényi kötelességünk, hogy megbocsássunk, hogy a jót keressük, hiszen ha Isten akkor nincs velünk, az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna. Mindezek ellenére ne feledjük, hanem keressük, s mondjuk el a világnak a való igazságot”. Az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatója, Péter Attila a történteket gyászos pillanatnak, a tizenhárom ártatlan áldozat nevét pedig kiáltó szónak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy ilyen soha többé nem történik meg. A szárazajtai iskola volt növendékeinek versből és énekből összeállított rövid műsora után a Bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szabó Miklós kifejtette: a székely nép kész megharcolni az évszázados hagyományokra visszatekintő autonómiáért, s kész a nemzetközi fórumok segítségét is kérni e tekintetben. Hoffmann István, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke a mártírok – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – életének utolsó pillanatait elevenítette fel, majd kijelentette: ,,Az igazság elhallgatása vagy kimondása nélkül itt, Székelyföldön, a Kárpát-medencében soha nem rendeződhet a magyarság sorsa, hiszen napjainkban is folynak a magyarverések, a magyarölések, például Délvidéken. A politikusok a parlamentben ma is elutasítják a székely szabadságot szavatoló autonómiát, a Csonka-Magyarország szocialista vezetői pedig megtagadják a határon kívül rekesztett nemzettársaikat.” Az 1944 szeptemberében történteket Benkő Emőke Benkő Levente Szárazajta című, készülő bővített és javított kötete egy részletének felolvasásával idézte fel. /Hecser László: A szárazajtai ártatlan áldozatokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2006. január 14.
Hetvenöt éve született Borbáth Károly /Vargyas, 1931. jan. 12. – Vargyas, 1980. ápr. 19./, a tragikusan hamar és kétséges körülmények között elhunyt tanár. A vargyasi elemi után a székelykeresztúri középiskola, majd a kolozsvári történelem–filozófia szak egyetemi évei következtek. Ösztöndíjjal Leningrádba küldték tanulni. Több egyetemre is hívták lektornak, Kolozsvárt választotta. Tíz évig oktatott, majd mennie kellett az egyetemről. A kényszerű változást nem nagyon bánta, úgy érezte, hogy a nagyenyedi Bethlen Könyvtár igazgatójaként küldetést tölthet be. A nagy múltú könyvtár rendezetlen volt, leltára sem készült el, ráadásul többször is kirabolták, vagy éppenséggel elégették a több száz éves iratokat. Újabb megpróbáltatás következett: Torockószentgyörgyre küldték tanítani az elemibe, doktorátusa ellenére. Vargyas hívására azután hazament, s lelkesen vetette bele magát barátai, rokonai gyermekeinek oktatásába. Ezt is bűnként tartották számon, ellenőrizni kezdték, rendőr sétálgatott naphosszat az utcájában. Borbáth Károly dolgozott Vargyas falu monográfiáján. Fő művének, a Vargyas-monográfiának részletei sosem váltak egésszé. 1980. április 18-án fát és szenet vitt szobájába, hogy tüzet rakjon. Másnap már nem kelt fel. A közelben levő orvosnőt riasztották, de az be sem ment a szobába, a küszöbön megállt, s csak annyit mondott: szén-monoxid. Hogyan lehetséges ez, hiszen még a papír sem égett el rendesen, a kéményt pedig rendőrség vizsgálta meg utólag. A kérdések továbbra is megválaszolatlanok. Közel tíz évnek kellett eltelnie, míg vargyasi gyermekek ma az ő nevét viselő iskolában tanulnak. /Hecser László: A pennahegyet keresvén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
2006. január 23.
,,Ebben a házban született 1931-ben dr. Borbáth Károly történész” – áll január 22-étől Vargyason a szülőházon elhelyezett emléktáblán. A Rika Sport- és Kulturális Egyesület elnöke, Román Attila által kezdeményezett eseményen mintegy hatvan megemlékező vett részt. A község polgármestere, Ilkei Ferenc az oklevéltárakban kutató, az adatokat gyűjtő kutató személyét emelte ki. A kézdivásárhelyi református kollégium vargyasi származású igazgatója, Farkas Ferenc a huszonöt éve elhunyt kutatót és tanárt az egész magyarság számára követendő példaként mutatta be. A Máthé Attila kőfaragó által készített és adományozott emléktáblát a történész testvére, Borbáth Lajos leplezte le. /Hecser László: Emléktábla-avatás Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./
2006. május 17.
A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek utáni fejkvóta iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsátásához vezet. A 2006/2007-es tanévtől érvénybe lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből működni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyermekkel kell foglalkozni – jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok működnek, így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek. /Hecser László: Merre tovább, erdővidéki oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2006. július 3.
Barót új református templomában a mai kor ízlése és a hagyomány fonódik egybe. Lépcső helyett fokozatosan emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei, a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve. A padokat rézsútosan helyezték el. Tizenkét esztendeig építették, de párját ritkító, igazi műremek született Erdővidéken. Nagy Károly erdővidéki esperes örömét fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot szentelik fel. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Krizbai Imre lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefoglaló ismertetőjében egy 1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített terv. A baróti templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor szólalt fel az anyaországiak részéről. Mint mondotta, a szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel, majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az Istenbe vetett bizalom. Bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, verset mondott Torday Ferenc budapesti szavalóművész. /Hecser László: Isten új hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2006. július 6.
A baróti új református templom felszentelése előtti napon a Zathureczky Gyula énekkar által szervezett hagyományos kórustalálkozó zárószavaként Krizbai Imre tiszteletes azt kérte, hogy azokra a magyarokra, akik Erdély olyan részén laknak, hol lélekszámuk igen alacsony, ne mondjuk azt, hogy szórványságiak – utalt az eseményre meghívott fogarasi–kőhalmi összevont kórusra. Elég, ha szűkebb szülőföldjüknek megfelelően barcasági, mezőségi vagy éppen moldvai magyarságot mondunk. A székelyföldi közösségszervezőknek nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy az erdélyi tömbmagyarságtól távolabb szakadtak is nemzetünk részének érezzék magukat. Ennek egyik leghatásosabb módja, ha saját egyházi, ifjúsági, kulturális és közéleti rendezvényekre meghívják őket. /Hecser László: Ne legyen a szórvány – szórvány! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. augusztus 7.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényének köszönhetően három napig a színjátszás fellegvárának számított Vargyas. Az unitárius egyházközségekből 450 fiatal gyűlt össze az amatőr színjátszó-találkozóra. A gálaműsoron fellépett az ODFIE választmányából és az unitárius teológia hallgatóiból verbuválódott csapat is. A zsűri a sepsiszentgyörgyiek Csehov-feldolgozását találta a legjobb előadásnak, őket Várfalva-Sinfalva egyesített csapata és Torockó követte. /Hecser László: Amatőr színjátszó-találkozó – nem középiskolás fokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2006. október 23.
Az utolsó erdővidéki honatyára, az Erdővidék, majd a Barót és Vidéke hetilapok főszerkesztőjére, a régió egyik legtekintélyesebb ügyvédjére, dr. Fábián Lászlóra emlékeztek halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, házának falára pedig emléktáblát helyeztek el. Ügyvéd, politikus, újságíró: mind olyan tevékenység, amely ma is fontos, ha valaki a köz javát akarja szolgálni – mondotta beszédében Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. A baróti Fábián László Egyesület szervezésében tartott megemlékezésen az Elekes Zoltán marosvásárhelyi tanár által tervezett és Szabó Imre baróti kőfaragó által készített emléktáblát leplezték le. A városi művelődési házban dr. Fábián László közösségét szolgáló szenátor emlékét idézte Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a közel harminc évig tartó lapszerkesztői munkáját Ambrus Attila, továbbá életművét méltatta meg Márton Árpád képviselő, id. Antal István, továbbá Antal István, az Erdővidék tulajdonosa és igazgatója, végül Benedek H. János, az 1997-ben újraindított regionális hetilap első főszerkesztője. /Hecser László: Főhajtás dr. Fábián László emléke előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2006. október 24.
Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2006. november 4.
Baróton és Kisbaconban is csatlakoztak az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) felhívásához, és a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából diófát ültettek. A facsemetét az 1956-os tevékenységéért bebörtönzött marosvásárhelyi református lelkész, Varga László kertjéből hozták. /Hecser László: Csemete az utókornak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2006. november 15.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által tizennegyedik alkalommal megrendezett Erdővidéki Közművelődési Napok a régió tizenegy településén zajlanak. A rendezvény öt napján tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, fényképtárlatokat, koncerteket, filmvetítéseket és színházi előadást tartanak. Az egyesület elnöke, Demeter László megnyitóbeszédében hangsúlyozta: örvend annak, hogy Bölön, Szárazajta és a hagyományosan Erdővidékhez sorolt Zalánpatak bevonásával további ezrek részesülhetnek a kultúra áldásában. Demeter továbbá elmondta, hogy az Erdővidék Kultúrájáért Díjat a kuratórium a tizenöt nemzedék óta bútorfestéssel foglalkozó és népi hagyományainkat ápoló Sütő családnak ítélte oda, a Kultúra Mecénása Díjjal pedig Komporály Viktor vállalkozót és Antal Árpád András képviselőt tüntetik ki. A Szólásszabadság a falak között 1956-ban című előadásában Benkő Levente történészként arról a korszakról beszélt, amikor a demokráciát színlelni kellett, a kritika parancsra történt. A szigorítások ellenére néha konkrét eredmények is születtek, így újraindulhatott a Korunk és a kolozsvári agrárképzés is – hangsúlyozta Benkő. Nagybaconban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Erdővidéki természettudósok (Baconi Balló József és társai) címmel tartott előadást, majd Márk Attila erdélyi költők megzenésített verseit adta elő. Vargyason Gazda Enikő néprajzkutató-muzeológus Fazakasság Erdővidéken, és Barabás Mihály nagyajtai tanár Növényi ornamentika Erdővidék népi díszítőművészetében című előadása hangzott el. /Hecser László: Megkezdődtek a közművelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./
2006. november 17.
Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében november 16-án hét településen szerveztek kulturális rendezvényeket. Tudományos előadást tartott dr. Székely Zsolt régész és dr. Juhász Imre adjunktus, a Csíki Játékszín színjátékot mutatott be, fellépett a Kelekótya együttes és a Szent Adalbert Egyesület ifjúsági csoportja is. Baróton Egyed Ákos történész a Gróf Mikó Imre – Erdély Széchényije könyvének bemutatása alkalmával ismertette Székelyföld egyik legnagyobb személyiségének életpályáját. Egyed Ákos monográfiává szeretné bővíteni most bemutatott könyvét. /Hecser László: Erdély Széchényijéről Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2006. november 18.
Számos közéleti személyiség és Erdővidék minden tájáról érkező ünneplő sereg részvételével nyitották meg november 17-én Baróton a régió múzeumát. Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László elmondta: a hetvenes években néhány évig tájmúzeum működött Baróton, de azt 1984-ben bezárták, a kiállítás alapját jelentő Kászoni Gáspár-hagyatékot pedig elszállították. A most avatott intézménynek 2002-ben vetették meg az alapjait, amikor pályázat révén megvehették a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet. Az avatóünnepség a Kájoni Consort régizene-együttes előadásával ért véget. /Hecser László: Felavatták Erdővidék Múzeumát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./ A környékbeli tizenegy helység közönségét kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, színi előadásokkal és olvasómaratonnal szórakoztatta a közművelődési napokat szervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület. Erdővidék Múzeumában könyvtár, restaurálóműhelyek, raktár, előadóterem és további kiállítótermek kapnak majd helyet. Utóbbiakban helyezik el a vargyasi bútorfestést meghonosító és tizenötödik nemzedéke művelő, az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal most kitüntetett Sütő család alkotásait. /Múzeumavató Baróton. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2006. november 21.
A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki tanácsa november 18-i ülésén úgy döntött, hogy a következő hónap folyamán Erdővidéken megszervezi az autonómia mellett hitet tevő belső népszavazást. Céljuk az, hogy a húsz települést átölelő régióban a szavazati joggal rendelkező 16-17 ezer polgárt minél inkább megszólítsák. /Hecser László: Lesz népszavazás (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. nov. 21./
2006. december 22.
Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2007. január 26.
Tavaly kifosztották a baróti rendőrparancsnok, Valentin Bulgariu lakását. A nyomozás hónapokig eredményteken volt, most pedig két köpeci családot vádolnak a bűntett elkövetésével. Elmondásuk szerint január 10-én és 11-én a rendőrök késő estig vallatták étlen-szomjan a szívbeteg Szász Andrást, fiát, az ötödikes Róbertet hétig tartották bent, Ágoston Gábor István fejét a számítógép sarkába verték, végezetül öngyújtó lángjával fenyegették meg. Szász Olgát több óráig vallatták. Szász András elmondása szerint augusztusban hazafelé kerekezvén mobiltelefont talált a földkupacon. Hazavitte, megtisztogatta. A falubeli ismerősöknél érdeklődtek, hogy kié lehet, de gazdájára nem leltek, ezért a talált jószágot az Róbert fiuknak adták. Január 10-én fiával együtt bevitték őket a rendőrségre. Elmesélte, hogyan került hozzájuk a telefon. A rendőrök verni kezdték az asztalt, hogy hol a pénz, ne hazudjon. Éles fájdalom hasított a hátába, rávágták az ajtót. Este tizenegyig bent tartották. Másnap előbb feleségét, Szász Olgát kísérték be a rendőrörsre, majd Szász Andrást. Végül a rendőr közölte vele, hogy legalább négy-öt esztendőre lecsukják. Benedek Piroskát is bevitték, tőle is kérdezték, hova tűnt a rendőrparancsnok pénze. Ágoston Gábor Istvánt, a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákját informatikaóráról kérte ki a rendőrség. Megverték, öngyújtó lángjával fenyegették, hogy kiégetik a szemét. /Hecser László: Veréssel nyomoz a rendőrség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2007. február 12.
A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nekifogott a Tőkés László európarlamenti indulását támogató aláírások gyűjtésének. Az MPSZ önkéntesei tapasztalhatták, hogy szívesen látták őket, sokan aláírták az ívet. A kapukon, kerítéseken szaporodnak a „Mi már aláírtunk” feliratú, az MPSZ fenyőjével díszített, kis címkék. /Hecser László: Aláírásgyűjtésen az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./
2007. február 14.
Az Iskola Alapítvány pályázati űrlapjának kiadását Nagyajta alpolgármestere, Barabás András az RMDSZ európai parlamenti választásokon való indulását támogató aláírástól tette függőé. Közölte, hogy akik Tőkés Lászlónak aláírtak, az idén elesnek a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatástól. A postahivatalban dolgozók megerősítették ezt, de nevük elhallgatását kérték. Később Barabás András /az újságíró előtt/ tagadta a vádakat, ha mondott is olyat, viccből tette – állította. Barabás pert helyezett kilátásba a nyilatkozók, valamint a Háromszék ellen, ha jó hírnevét csorbítják. /Hecser László: Feltételhez kötik a pályázati űrlapok kiadását (Incidens Nagyajtán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2007. február 15.
A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2007. március 29.
Az ötezredik lapszám megjelenését Baróton a Tortoma Önképzőkör meghívottjaként ünnepelte a Háromszék szerkesztősége. Farkas Árpád főszerkesztő, Bogdán László főmunkatárs, illetve Váry O. Péter, Ferencz Csaba szerkesztők, és Hecser László erdővidéki tudósító a lapszerkesztésről, a mindennapi munka nehézségeiről, a politikai nyomásgyakorlás ellenére a függetlenség megőrzéséről vallott. Erdővidéken érződött a környező nagyvárosoknak elszívó ereje volt, s most, amikor visszaszerezték termőföldjüket, erdeiket, a vidéktől elszakadtak hajlamosak mindezt eladni. Ezen kellene változtatni, s gátat vetni az idegenek honfoglalásának – mondotta Farkas Árpád. Bogdán László emlékeztetett, a mentalitás is megváltozott: eltűntek a nagycsaládok és a hagyományos megélhetési lehetőségek is, s helyébe még a politikumnak sem sikerült igazán alternatívát kitalálnia. Bogdán az RMDSZ-t marasztalta el, amiért nem sikerült elérnie, hogy a magyar megyéket a vidék jellegzetességeit kihasználó külön fejlesztési régióba sorolják. Baróton a város katolikus múltja ellenére már a reformátusok vannak többségben. A városban az RMDSZ nem létezik, a szenátor és képviselők pedig ritkán konzultálnak velük, mondotta Nagy István, Barót polgármestere. /Hecser László: A Háromszék Baróton: Kafkai város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2007. július 4.
Baróton kilenc kórus részvételével tartották a XIV. Zathureczky Gyula Kórustalálkozót, majd az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja következett. Az ünnepi istentiszteletet Csiha Kálmán, nyugalmazott református püspök tartotta. A Csala kürtje fúvószenekar térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes állt közönség elé. Végül mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.,,Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja” – áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. /Hecser László: A kettős erő: a templom és a dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./
2007. július 11.
A következő tanévtől megszűnik a köpecbányai I–IV. osztályos iskola és az óvoda. A baróti Gaál Mózes Általános Iskola arra a következtetésre jutott, hogy a köpecbányai oktatás a legnagyobb jóindulat mellett sem tartható fenn, hiszen a négy évfolyamra csak húsz diák iratkozott be. Megoldható, hogy egy tanító párhuzamosan négy osztályt is oktat, de ez a minőség rovására megy. Nemcsak a gyermeklétszám alacsony, hanem az óralátogatás is. A diákokat jövő esztendőtől a köpeci iskola fogadja be, szállításuk a minisztérium által megígért iskolabusszal történik. /Hecser László: Bezárják a köpecbányai iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
